Mi prostate score (mips)


Összeállításunkban megismerkedhetnek a gének sokaságát vizsgáló genomika gondolkodásmódjával, néhány konkrét orvosi célkitûzésével és eredményével. Venetianer Pál az ún. A mindössze néhány éve létezõ tudományterület megteremtheti annak lehetõségét, hogy egyszer majd senkit ne kezeljenek olyan gyógyszerrel, amely genetikai adottságai miatt számára nem lehet hatékony.

akut prosztatitis a népi jogorvoslatok kezelése

Füst György és munkatársai saját eredményeiket mutatják be: az általuk felfedezett halálgén hordozói jelenleg nemigen bízhatnak abban, hogy sokáig élnek. Oláh Edit és Kopper László arról írnak, hogy a daganatokat génhibák okozzák, ezért a rák valójában genetikai betegségnek tekinthetõ.

Bemutatják, hogy ez a felismerés milyen szemléletváltozást, illetve milyen konkrét gyakorlati eredményeket hozott a daganatos kórképek kutatásában, gyógyításában. Korányi László és Pánczél Pál egy másik népbetegség, a cukorbaj genetikai hátterét elemzik, míg ha elolvassák Nagy Károly cikkét, megtudhatják például, hogy milyen örökletes sajátságok tesznek valakit fogékonnyá az AIDS-fertõzésre, vagy épp ellenkezõleg, milyen genetikai konstelláció segíthet egy szervezetet a HIV legyõzésében.

Falus András munkatársaival bemutatja a védekezõrendszert vizsgáló immunológia és mi prostate score (mips) genomika kapcsolatát, azt, hogy a gének összhangzattana hogyan segíthet az immunológia kérdéseinek megválaszolásában.

Prosztatarák: Ideje-e Visszatéríteni A Gleason-pontszámot?

Összeállításunkat Bán Zoltán és Papp Zoltán írásával zárjuk: hogyan segíthet a genetika az örökletes betegségek magzati korban történõ felismerésében, illetve még korábban. A beágyazódás elõtti genetika lehetõvé teszi, hogy ismert örökletes kórképekkel küszködõ családokban ne jöhessen létre olyan terhesség, amelybõl beteg gyermek születne.

Mi a farmakogenomika? Mindegyikük 32 mg-ot vett be, de míg négy kutatónál semmilyen azonnali hatás nem mutatkozott, a laborvezetõ, Robert L. A vizeletvizsgálat kimutatta, hogy míg a négy kolléga vizeletében megjelent a debriszokvin inaktív metabolitja, a 4-hidroxidebriszokvin, Smithnél ez az anyagcseretermék nem volt kimutatható.

Az önkísérletet követõen kilencvennégy orvostanhallgatónak és három család valamennyi tagjának adtak 10 mg debriszokvint, és a vizeletvizsgálat egyértelmûen két csoportra osztotta mi prostate score (mips) vizsgált személyeket, rossz és jó metabolizálókra, nyilvánvalóvá téve, hogy a két csoport közti különbség genetikailag determinált Smith, Ez a kísérlet, noha látványosan és meggyõzõen bizonyította, hogy gyógyszerhatás, gyógyszerérzékenység szempontjából jelentõs genetikai különbségek léteznek ember és ember között, természetesen nem volt igazán új felfedezés, ilyen különbségek létét régen sejtették.

Archibald Garrod, akit a tudománytörténet a veleszületett anyagcserebetegségek felfedezõjének tekint, már a huszadik század elsõ harmadában így írt: Minden aktív gyógyszer méreg, ha nagy adagban veszik be. Egyes egyedekben toxikus hatású olyan adag is, Prostatitis Bad S az emberek többsége számára ártalmatlan, míg mások kivételesen nagyfokú toleranciát mutatnak ugyanazon gyógyszerrel szemben Garrod, A második világháborúban az amerikai katonák primakvint szedtek malária ellen.

Alf Alving és munkatársai megállapították, hogy ezt az érzékenységet a glukózfoszfát dehidrogenáz enzim mûködési hibája okozza Carson et al. Ma már azt is tudjuk, hogy a gén, amelyik ezt az enzimet kódolja, az egyik legpolimorfikusabb emberi gén, több mint mutánsát ismerjük, és a földön több mint millió ember hordozza azt mi prostate score (mips) variánst, amely bizonyos gyógyszerek hatására hemolizist okoz.

Nem megyek a WC- prosztatitishez

Ezeket, és az irodalomban elõforduló más hasonló adatokat elõször ben Arno Motulsky foglalta össze klasszikus Drug Reactions, Enzymes and Biochemical Genetics címû tanulmányában, és a megszületõ új tudomány, a farmakogenetika elsõ tankönyve ben jelent meg Werner Kalow: Pharmacogenetics: Heredity and the Response to Drugs.

Az elsõ teljes genomszekvencia meghatározása Fleischmann et al. Noha alapjelentésben a két fogalom világosan elkülöníthetõ az egyik az egyes génekkel, a másik a gének összességével, vagyis a genommal foglalkozikösszetételekben ez a különbségtétel nehézségeket okoz. A farmakogenetika genomika jelentõségének megértéséhez induljunk ki abból a közismert mindennapi tapasztalatból, hogy még a legjobb, legtöbbet használt gyógyszereink is hatástalannak bizonyulnak egyes betegeknél, és ártanak más betegeknek.

Noha ez valóban mindennapos tapasztalat, a következõ két táblázat adatai mégis megdöbbentõek. Ezeket az egyedi különbségeket okozhatják a szer felvételében, a szövetek közti és sejten belüli eloszlásában, a mi prostate score (mips) való kölcsönhatásában, lebomlásában és kiválasztásában mutatkozó eltérések, és ezen eltérések mindegyikének lehet genetikai oka, meghatározottsága. A genetikai tényezõk lehetnek ritkán tiszta mendeli öröklésmenetet mutató monogénes allélikus különbségek, többnyire azonban multifaktoriálisak és kvantitatívak.

A farmakogenetikai hatású genetikai poliformizmusoknak olykor semmiféle más fenotipikus hatásuk nincs azaz csak a kérdéses gyógyszer alkalmazása esetén észlelhetõekmás esetekben viszont a hatás pleiotrop, vagyis együtt jár Hogyan működik a gyulladás a prosztatában, fenotipikusan észlelhetõ különbségekkel vagy bizonyos betegségekre való hajlamban mutatkozó eltérésekkel.

A következõkben néhány konkrét példával szeretném illusztrálni az elmondottakat: A CYP2D6 gén terméke egy fontos detoxifikáló enzim citokrom pamely több mint száz ismert és fontos gyógyszer metabolizmusában lebomlásában játszik szerepet. A gén erõsen polimorf, hetvenöt allélját ismerjük, és ezek közül tizenöt teljesen inaktív.

Smithnél is ez okozta a debriszokvin-intoleranciát. Az N-acetiltranszferáz hiánya az antituberkulotikumként használt izoniacid alkalmazásánál okoz egyeseknél súlyos hepatotoxikus tüneteket Vatsis et al. Az ALOX5 gén kódolja az 5-lipoxigenáz enzimet. Ennek az enzimnek a gátlószereit alkalmazzák az asztma gyógyítására.

E gén promoterében azaz a gén mûködésének intenzitását megszabó részen van egy öt példányban ismétlõdõ szakasz, egy úgynevezett VNTR Variable Number Tandem Repeat.

Az emberek egy részében e szakaszok száma ötnél több, és akik homozigóták erre az eltérésre, azoknál erõsen csökkent a gén kifejezõdése, és ilyenkor sokkal kevésbé hatnak ezek a gyógyszerek Palmer et al. Az Iressa nevû új gyógyszer fogadtatása sokáig ellentmondásos volt, mert a tüdõrák nemkissejtes formájánál a páciensek egy kis részénél csodát mûvelt, a többségre viszont egyáltalán nem hatott. Ma már tudjuk, hogy az Iressa azokban az esetekben hat, ahol az EGFR epidermális növekedési faktor-receptor gén mutációja okozta a rákot Marx, Egy másik rákgyógyszernél, az emlõrák ellen használt Herceptinnél is kimutatható, hogy csak azokban az esetekben hatásos sajnos ott sem mindigahol az ERBB2 gén által kódolt tirozin kináz receptor túltermelõdik Noble et al.

A példákat természetesen igen sokáig lehetne sorolni, hiszen a farmakogenetikai szempontból releváns empirikus adatok mennyisége exponenciálisan nõ, és ma már szinte áttekinthetetlen. A következõkben azonban ehelyett két kérdést tekintenék át: 1.

Ki kapott a prosztatitis felett

Mit jelent a farmakogenetika a gyógyszerkutatás számára. Mit jelent a farmakogenetika a gyógyszerrendelés és alkalmazás számára. Természetesen ezek nem csak, sõt nem elsõsorban tudományos kérdések, hiszen gazdasági, egészségpolitikai, társadalmi, etikai problémákat is felvetnek.

Ami az elsõ kérdést illeti: a farmakogenetikai ismeretek természetesen segítik a gyógyszerkutatás és fejlesztés hagyományos stratégiáit is.

Prosztatarák: Ideje-e visszatéríteni a Gleason-pontszámot?

Tehát, például, ha egy ismert gyógyszercélpontban gyakoriak a hatást kedvezõtlenül befolyásoló mutációk, akkor mi prostate score (mips) egy másik, homológ célpont, illetve arra ható vegyület keresése.

Ha a gyógyszer metabolizmusát befolyásolja károsan valamely mutáció, akkor kereshetõ hasonló hatásmechanizmusú, de eltérõ metabolizmusú vegyület.

Így például az a tény, hogy CYP2D6 lokusznak igen gyakori a nullallélje, és hogy az e gén által meghatározott enzim olyan sok gyógyszer méregtelenítésében játszik szerepet, arra indítja a gyógyszergyárakat, hogy kerüljék a jövõben az olyan vegyületeket, amelyeket ez az enzim metabolizálna. Minden esetben, amikor a farmakogenetikai különbségek rávilágítanak a gyógyszer hatásmechanizmusának valamely új vonására, ezek az ismeretek segíthetik új, jobb vegyületek tervezését.

Nem tartozik szorosan véve e cikk tárgyköréhez, de feltétlenül megemlítendõ, hogy a teljes humán genomszekvencia ismerete függetlenül az egyedi eltérésektõl önmagában is hihetetlenül kitágította a gyógyszerkutatás perspektíváit, új potenciális gyógyszercélpontok keresésének lehetõségeit.

Ezen hagyományos gyógyszerkutatási utak és eljárások mellett nyilvánvalóvá vált, mi prostate score (mips) a farmakogenomika egészen új megközelítésmódokat is szükségessé tesz. Miután a Humán Genom Program HGP sikeresen befejezõdött, azaz megismertük az Ember teljes genetikai információtartalmát DNS-szekvenciájátaz erõforrások most az egyedi genetikai variabilitás feltérképezésére koncentrálódnak.

Több nagy gyógyszergyár és számos közpénzbõl finanszírozott kutatóintézet közös programja az SNP-konzorcium. Mint ismeretes, az egyes emberek között átlagosan mintegy ezer nukleotidonként találunk különbséget azaz két nem-rokon egyed DNS-szekvenciája átlagosan 3 millió ponton tér el egymástól. Ezek az eltérések lehetnek az illetõ egyénnél frissen fellépõ, teljesen egyedi mutációk is, de nagyobb részük valamikor régebben keletkezett, s ezért nagyszámú embernél megtalálható.

A nyilvánosan hozzáférhetõ adatbázisokban jelenleg már mintegy hétmillió SNP-t tartanak nyilván, és számuk rohamosan nõ. Az SNP-k eloszlása az egyes emberekben azonban nem teljesen véletlenszerû. Ha az emberi evolúció során valamikor, valahol egy mutáció történt, akkor ez a továbbiakban többé-kevésbé együtt öröklõdött az annak az egyénnek DNS-ében elõforduló más SNP-kkel többé a közeliekkel, kevésbé a távoliakkal.

Ezért az egyedek jelentõs részében az SNP-mintázat többé-kevésbé hasonló, ezeket a nagy részben hasonló mintázatokat nevezik haplotípusoknak.

Áfonya a prosztatitisből

Az SNP-k rengetegében tehát nagyon megkönnyíti a tájékozódást a fontosabb haplotípusok megismerése, és azoknak a különbözõ emberi populációkban rasszokban, etnikumokban való elõfordulási gyakoriságainak ismerete. Ennek keretében véletlenszerûen kiválasztott nem-rokon egyed DNS-ét vizsgálják meg, akik az emberiség három nagyrasszát képviselik 90 nigériai yoruba, 45 japán, 45 kínai és 90 észak-európai származású amerikai.

A személy DNS mintájából ezer ismerten polimorf hely szekvenciájának meghatározásával fogják a haplotípusokat összeállítani The International HapMap Consortium, Arra a kérdésre, hogy a farmakogenomika hogyan fogja ténylegesen befolyásolni a jövõ új gyógyszereinek kifejlesztését, nem egyszerû a válasz.

Van ugyan néhány általános tanulság, de a specifikusabb farmakogenomikai eredmények felhasználásával kapcsolatban különbözõ az egyes nagy gyógyszergyárak attitûdje, illetve stratégiája.

Egyfelõl, minden cég abban mi prostate score (mips), hogy új gyógyszerének minél nagyobb legyen a piaca, célközönsége, tehát idegenkedik attól, hogy olyan gyógyszert dobjon piacra, amelynek felhasználói köre eleve szûkített. Másfelõl viszont esetleg nagyon jelentõs költségcsökkenéssel járhat a potenciális páciensek számának ilyen korlátozása.

Egy sikeres gyógyszer teljes fejlesztési mi prostate score (mips) ma átlagosan millió dollár, e költségnek több mint a felét a klinikai kipróbálás viszi el, abból pedig egy jelentõs rész a harmadik fázis, amelyben elbukik a jelölteknek körülbelül a fele. Ugyancsak jelentõs megtakarítást jelenthetne, ha a kudarc a harmadik klinikai fázis helyett már az elsõben vagy a másodikban kiderülne.

Nyilvánvalóan ilyen eredményeket számos esetben el lehetne érni, ha genetikai tesztek alapján már az 9 Venetianer Pál Mi a farmakogenetika? Jelenleg ismereteim szerint nincs még olyan gyógyszer a piacon, amelynek fejlesztésénél ezt a stratégiát alkalmazták volna.

Retrospektíve azonban belátható, hogy esetenként milyen elõnyös lehetett volna. Az, hogy az FDA mégis engedélyezte, annak volt köszönhetõ, hogy ezeknél a betegeknél szinte drámaian eredményes mi prostate score (mips). Minthogy ma már azt is tudjuk, hogy a siker egyértelmûen az EGFR gén egy mutációjától függ hét nem gyógyuló beteg egyikénél sem volt jelen ez a mutáció, kilenc gyógyuló beteg közül nyolcnál viszont megvolt nyugodtan állítható, hogy a klinikai kipróbálási fázist jelentõsen rövidítette volna és számos életet megmenthetett volna az e mutáció jelenlétére történõ elõzetes szûrés.

A farmakogenomika egy másik lehetséges stratégiáját illusztrálhatja a következõ példa. Egy gyógyszergyár új súlycsökkentõ készítményét pontosabban: jelöltjét nagyszámú önként jelentkezõ szedte, akiknek súlyváltozását a kísérleti periódusban regisztrálták. A vizsgált egyedek többségénél a súlyváltozás csekély volt, normális eloszlást Prostatitis és peyroni- betegség, és az eloszlási görbe gyakorlatilag azonos volt a placebót szedõ kontrollcsoportéval.

Ennek az egyelõre nem publikus kísérleti eredménynek az üzenete világos. A kérdéses vegyület általános fogyókúrás szerként nyilván nem alkalmazható.

  1. Prosztatarák: Ideje-e visszatéríteni a Gleason-pontszámot?
  2. My Reference List
  3. Magyar Tudomány genomika a XXi. század orvoslásában - PDF Ingyenes letöltés
  4. Значит, все правда.

Amennyiben azonban sikerül megtalálni a reagáló szubpopulációban azt a mutációt vagy haplotípust, amely õket elkülönítí a többségtõl, akkor elképzelhetõ egy bizonyos, genetikai teszttel azonosítható embercsoport számára igen hatásos új gyógyszer kifejlesztése.

Ezen a ponton rátérhetünk a második felvetett kérdés megválaszolására: hogyan hat a farmakogenomika a gyógyszerrendelésre és alkalmazásra. A jelenlegi helyzetet illetõen egyszerû a válasz: sehogy. Jelenleg sehol a világon nincs kötelezõen elõírt vagy széleskörûen, rutinszerûen alkalmazott genetikai tesztvizsgálat egyetlen ismert gyógyszer alkalmazása elõtt sem, még azokban az e cikk elején említett esetekben sem, ahol pontosan ismerjük a gyógyszerhatás szempontjából jelentõs mutációt és annak szerepét.

Ennek számos oka van. Elsõsorban: noha a farmakogenomika alaptézise az, hogy a gyógyszerhatásban észlelt egyedi különbség oka nagyrészt genetikai, nyilvánvalóan ez a genetikai determináció nem teljes, a gyógyszerhatás különbségeit befolyásolhatja a páciens neme, kora, testsúlya, életmódja, más betegségei, más szedett gyógyszerek stb. Mi prostate score (mips) lehet kérdéses, hogy érdemes-e a teszt elõzetes elvégzése.

A farmakogenomikai tesztelés elterjedésének az is komoly akadálya, hogy a gyakorló orvosok, egészségpolitikusok és egészségügyi középkáderek túlnyomó többségének képzettsége nem elegendõ e tesztek adekvát alkalmazásához és értelmezéséhez.

Ez természetesen nemcsak nálunk van így, hanem a legfejlettebb, leggazdagabb országokban, így az USA-ban is. Problémát jelent a páciensek tájékozatlansága és felkészületlensége is. Meglehetõsen nyilvánvaló, hogy ha a beteg ismerõsei körében értesült egy divatos gyógyszer kiváló hatékonyságáról, akkor nehezen tudja elfogadni, hogy az orvos a gyógyszer felírását egy teszt elvégzésétõl teszi függõvé, s annak eredménye alapján esetleg megtagadja azt. Az elõbbiekben elmondottak ellenére A prosztatával amely antibiotikum jobb, hogy már ma is van tere bizonyos genetikai tesztek elvégzésének gyógyszeralkalmazás elõtt, ezt a gyakorlatot olykor alkalmazzák, és elõbb-utóbb valószínûleg általánossá válhat egyes ma is forgalmazott készítmények esetében.

Különösen áll ez a két említett rákgyógyszerre, a Herceptinre és az Iressára, ahol a kúra igen magas költsége és a várható eredményben mutatkozó drámai eltérés feltétlenül indokolhatja az elõzetes genetikai tesztelést. És ezt az USAban már olykor valóban alkalmazzák. A bostoni Dana-Farber Rákkutató Intézet és a Massachusetts-i Általános Kórház kutatói már kidolgozták és szabadalmaztatták Prosztata fájdalom támadások kérdéses EGFR-mutációt kimutató tesztet, de természetesen képtelenek volnának minden beteget tesztelni az USA-ban évente ezer nem-kissejtes tüdõrákot diagnosztizálnak.

Most folynak a tárgyalások több céggel a kereskedelmileg hozzáférhetõ teszt elõállításáról.

a prosztata adenoma hatékony kezelése

Elképzelhetõ, hogy a nem is távoli jövõben ilyen típusú gyógyszereket már egy genetikai tesztkittel Tengeri zsákhorn olaj krónikus prosztatitis során fognak forgalmazni, és a szabályozó szerv például az FDA elõ fogja írni a teszt kötelezõ alkalmazását.

Az FDA ban már adott ki egy nem kötelezõ irányelvrendszert a farmakogenomikáról. A farmakogenomika gyakorlati alkalmazásának távolabbi jövõjét döntõen minden bizonnyal két tényezõ fogja meghatározni. Az egyik: hogy a nagy gyógyszercégek jövõbeni kutatási-fejlesztési programjaikban mennyire lesznek készek alkalmazni a farmakogenomikát, hogy meg fognak-e jelenni, és ha igen, mikor, olyan új gyógyszerek, amelyekre vonatkozóan már az engedélyezéskor meghatározzák a potenciális felhasználóknak egy genetikailag meghatározott szûkebb körét.

Kövek és prosztatitis

Az is elképzelhetõ, hogy az új gyógyszernek egyszerre több változatát hozzák forgalomba, mindegyik változatot egy-egy pontosan definiált szubpopuláció számára. Erre vonatkozóan a szakirodalom becslései elég különbözõek.

Az gyakorlatilag biztosra vehetõ, hogy ez a fordulat a nem is olyan távoli jövõben be fog következni, mértékére és jelentõségére vonatkozóan már eltérnek a vélemények. Az is valószínûnek látszik, hogy a már forgalomban lévõ gyógyszerek felhasználásában nem lesz komoly változás, a cégek ugyanis nem érdekeltek abban, hogy már engedélyezett készítményeik piacát saját maguk szûkítsék, még akkor sem, ha ezáltal az alkalmazás hatékonysága javulna.

A másik tényezõ: hogy a technikai haladás mennyire fogja olcsóbbá és gyorsabbá tenni a genetikai tesztek elvégzését. Ez a haladás eddig drámai volt.

Magyar Tudomány genomika a XXi. század orvoslásában

A Humán Genom Program a teljes emberi DNS-szekvenciát tizenöt év alatt határozta meg, hátommilliárd dollár költséggel. Ma, a teljes átlagos szakzsargonban: vad-típusú szekvencia 11 Venetianer Pál Mi a farmakogenetika? A HGP vezetõinek jelenlegi célja az, hogy e költséget leszorítsák ezer dollárra a cél elérését tíz éven belül remélik.